Hírek

Január 14-én Egyesületünk elnöke másfél órán keresztül a Kontakt Rádió vendége volt. E (elsősorban Dr Koncz István életútját, hitvallását, s a számos civil szervezet, pl. az Országos Gyermekvédő Liga és a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület létrehozását lehetővé tevő kiterjedt szakmai és tudományos kapcsolatrendszerét bemutató) műsornak kiemelt kérdésköre volt a PEME megalakulásának, a csaknem 15 éves működésének és fokozatosan erősödő intenzív országos tevékenységének a bemutatása. Az Elnök részletesen beszélt a szervezetet létrehozó akadémikusok, egyetemi tanárok és más vezető értelmiségiek eltökéltségéről abban a tekintetben, hogy segíteni kell Magyarország európai integródását, s a magyar emberek európai személyiségének, szemléletének kialakítását és megizmosítását. Mindehhez, s a személyiségek hasznosság- és perspektívaérzésének megtartásának érdekében – még a”lejtmenet” idején is – a PEME több egyedülálló munkaformát dolgozott ki és működtet. A rádióbeszélgetésen elhangzott, hogy az Egyesület 2003-ban alakult, társadalmi problémaérzékenységére épülő szakmai megoldáskereső tevékenysége ma Budapestre és 15 megyére terjed ki. Sok határontúli kapcsolata is van. Célszerinti fő tevékenységei a következők: tudományos kutatás, nevelés, oktatás, képességfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok és etnikai kisebbségek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (elsősorban a körükből jött diákok és értelmiségiek speciális kiképzése nyomán), valamint a magyar európai nemzeti értékek feltárása és publikálása során a humánus európai szemlélet kialakítása a magyar személyiségekben. Az Egyesület 14 szakmapolitikai műhelye keres ma is társadalmi problémákra gyakorlati válaszokat és dolgoz ki megoldási technikákat. E központi műhelyeknek a legtöbb hazai /és számos határontúli/ felsőoktatási és kutató intézményben van képviselője, vagy szervezeti egysége. Külön Diák-Hallgatói és PhD-s szekciók is működnek. A szervezet hagyományos programjai megtartása mellett az elmúlt öt évben a hangsúlyok eltolódtak, új munkaformák alakultak ki. Így középpontba kerültek a nevelés-képességfejlesztés terén hátrányos helyzetű térségek diákjainak – a hátrány feltérképezéséhez, s az esélyeket javító lehetőségek megtalálására, valamint a kortárs tanácsadás lebonyolításához felkészítő- kortárssegítő képzései, a munkaerő-piaci megfeleltetési technikák elsajátítását célzó felkészítések, a sajátos és hátrányos helyzetű csoportok, s az etnikai kisebbségek életjártassági képességének kialakulását segítő saját értelmiségiek kiképzése. A PEME elnöke elmondta, „folyamatosan bővítjük az európai kultúrával rendelkező személyiség fejlesztő programjainkat, s az önismereti-személyiségfejlesztő tréningjeinket, az életviteli-élettervezési-, élet(újra)kezdő tanácsadó és mentoráló tevékenységünket, valamint a tehetséges, a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő fiatalok körében végzendő képességfejlesztésre felkészítő speciális trénerképzésünket. A képességfejlesztési rendszer megalapozása mellett központi programunk a jövőbeni társadalmi és gazdasági perspektívákat megalapozó-elsősorban PhD-s és MA-s –kutatások felkarolása, a fiatal kutatók én- és szakmai prezentációs képességeinek fejlesztése, s tudományos eredményeik közreadása. Öt év alatt mintegy 600 PhD-konferencia résztvevő tanulmányaiból közel 8 000 oldalt publikáltunk. Fejlesztő programjainkat kutatásokra építjük. Tudományos eredményeink a „Valóságtérkép”-sorozat 10 kötetében jelentek meg, az európai nemzeti értékeinket pedig a „Hol a helyünk Európában?”sorozatban mutatjuk be. A képességfejlesztés hátteréhez kiadtuk a „Kiterjesztett tehetséggondozás”,”Az iskola szociálpszihológiai jelenségvilága” és a „Szociális életképesség kialakítása” című köteteket. Egyesületünk 2015-ben szerezte meg az engedélyt a kommunikációs (személyes) hatás és az életképességeket fejlesztő tréningek tartására. Ezek országos kiterjesztése a fiatal kutatók, a pályakezdők, a munkanélküli,, s a külföldön dolgozó fiatalok és a minőségi váltást tervezők, valamint a sajátos helyzetű fiatalok számára, s az ezeket tartó trénerek felkészítése a 2016-os év fő feladata.” A PEME tevékenysége 2003 óta folyamatos, szolgáltatásait tervszerűen működteti, kutatási-kiadványozási-képességfejlesztő projektjei többéves rendszerben valósulnak meg.


A Magyar Bankszövetség főtitkárával tárgyalt január 12-én a PEME küldöttsége /ezt megelőzően Dr. Koncz Istvánt, a PEME elnökét fogadta a Bankszövetség elnöke, Dr. Patai Mihály/.

A Dr. Kovács Levente főtitkárral - a fiatal kutatók érdekében - eredményes megbeszélést folytató delegáció tagjai Dr Koncz István elnök, Dr. Fehér Zsuzsa főtitkár és Dr. Nagy László a PhD- Szekció elnöke voltak.

„Lelkesedéstől a kiábrándulásig”

– a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület I. világháborús konferenciája az MTA-n

   Széleskörű szakmai érdeklődéssel, közel 70 fő részvételével zajlott le a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ Erzsébet termében 2015. december 15.-én a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület (PEME) I. világháborús „Lelkesedéstől a kiábrándulásig” c. konferenciája, amely az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet támogatásával és közreműködésével valósult meg.

   A PEME Történelem-Műhelyének és PhD-szekciójának gondos, majdnem egy éves előkészítő munkájával az Egyesület történetének egyik legeredményesebb tudományos konferenciáját rendezte meg, amelyen az alapításkor megjelölt mindkét célkitűzés megvalósult: az interdiszciplinaritás és a fiatal, PhD-fokozattal már rendelkező, vagy doktorandusz, vagy még egyetemi tanulmányaikat folytató kutatók támogatása.

    Koncz István, a PEME elnöke köszöntőjében és bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az Egyesület – immár tizenötéves története során - mindig megfelelt alap-filozófiájának /és felvállalt küldetésének/, vagyis annak, hogy problémák feltárása nyomán gyakorlati megoldásokat keres, dolgoz ki és publikál. E konferencia szerves része és folytatása az Egyesület eddigi - a társadalmat alulnézetből is vizsgáló - tevékenységének. Kapcsolódik a Valóságtérkép-sorozat kutatásaihoz, s a „Hol a helyünk Európában?”(kutatásokra és konferenciákra épülő) kiadványokhoz, különösen közel van sorozat „Kitartó-Megtartó Nép”címen, 2014-ben megjelent kötete szellemiségéhez. Az elnök, megköszönve az”Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság” támogatását, elmondta, hogy a 14 szakmapolitikai mühelyük között az egyik legaktívabb a Történelem-Műhely, melynek vezetőit (Fűrj Zoltánt, Fehér Zsuzsát és Nagy Lászlót) bemutatta és külön köszöntötte. A Konferenciát megyitó beszéde végén a PEME elnöke megköszönte az előadóknak /a szakma neves professzorainak, vezető és fiatal kutatóinak/ a sokszor kényes kérdésként kezelt témák előadásának felvállalását, a reprezentatív hallgatóságnak pedig az aktív figyelmet.

   A történelem nem értelmezhető kiszakítva sem a társadalmi, kulturális közegtől, sem az egyénekben, ill. a tömegekben lezajló, pszichológia által vizsgált mentális folyamatoktól. Sokszor egy színházi előadás, egy irodalmi mű hitelesebb lenyomatát adja a társadalmi folyamatoknak, gondolkodásbeli változásoknak, mint a cenzúrázott sajtó. Gerő András, Fráter Zoltán és Vörös Boldizsár előadásai irodalmi példákon keresztül tették szemléletessé a „lelkesedéstől a kiábrándulásig” vezető, – a Gerő András által adott konferenciacímben is jelzett – út állomásait. Gerő András a színház lenyomatán keresztül, míg Vörös Boldizsár Molnár Ferenc és Szomory Dezső írásait elemezve vizsgálta a történelmi folyamatokat, Fráter Zoltán pedig általános irodalmi körképet adott a világháború irodalmi interpretációjáról.
& nbsp  A sajtó korlátozása, a sajtócenzúra működése világosan kirajzolódott Révész T. Mihály előadásából, a pszichológiai hadviselés és a modern propaganda elsőként megjelenő eszközeit pedig Mező Ferenc mutatta be.
      A keresztény elvek és a háború antagonisztikus ellentéte, ill. a két nagy keresztény egyház, a római katolikus és a református, háborúhoz való attitűdje bontakozott ki Fürj Zoltán vonatkozó kutatásai összegzéséből. Nagy László azt hangsúlyozta, a XX. században lehetett volna alternatívája az autoriter rendszereknek és a diktatúráknak, ha gr. Esterházy Móric keresztény alapon álló, az angol demokratikus példa alapján kiinduló reformprogramját megvalósítja. Vázsonyi Vilmos választójogi reformelképzeléseit, koncepciója alakulásának egyes fázisait, ill. a Választójogi Blokk többi résztvevőjével való konfliktusoktól sem mentes kapcsolatát pedig Kelemen Ágnes, a Közép-Európai Egyetem (CEU) doktorandusza világította meg.
      A világháború okozta társadalmi feszültségekért bűnbakként a zsidóságot és a cigányságot tették felelőssé – fejtette ki Czingel Szilvia, Buchmüller Péter és Varga Szamanta Judit. Bár a tőrdöfés-elméletet semmilyen dokumentáció nem támasztja alá, sajnos, mindmáig felhasználja az antiszemita közbeszéd. Czingel Szilvia a Tolna megyei, Budapesten élő Goldgruber Simon és családja személyes történetén keresztül mutatta be, hogyan váltak a hősként harcoló honvédő zsidó katonák a holokauszt áldozataivá. Buchmüller Péter, az ELTE doktorandusza a kőszegi helyi zsidóság történetét vizsgálva hasonlóan összegezte a mondanivalóját, kitérve a háborús frontok elől Magyarországra menekülő galíciai zsidóságra, akik mintegy háromszázezren lehettek. A fajgyűlölet, a kirekesztés célpontjaivá váltak a teljes egzisztenciájukat elvesztett emberek, mint ahogy Varga Szamanta Judit, a Zsigmond Király Főiskola hallgatója kifejtette, Tisza István háború alatti romaellenes intézkedéseinek következtében az ágyútölteléknek bevetett roma „munkaszolgálatosok” is.
    Záró előadásában és korreferátumában Koncz Gábor - családi emlékeit is felevenítve – érzékletesen bebizonyította, hogy minden család életében máig is meghatározó jelentőségű az I. világháború, s az egyszerű embereket érintő súlyos következményeinek a feltárásával nem késlekedhetünk. Végül aláhúzta a szervezett konferencia hézagpótló szerepét és nagy fontosságát.

   Zárszavában – mindenkinek melegen megköszönve az előadást, s az aktív részvételt – a PEME elnöke, Koncz István hangsúlyozta: „az első világháborús máig ható traumákat több generáció is viseli, ezért mindenképpen érdemes és kell beszélni a száz éve zajló események napjainkban is fellelhető konfliktus-generáló tényeiről, s a lelkekben megjelenő fájdalmakról, s a Nép folyamatos áldozatvállalásáról”. A tudós társaság vezetőjének véleménye szerint e feltáró munkában mintaszerűen együttműködik az MTA, a PEME, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet.

Dr. Nagy László PhD, PEME elnökségi tag



A Konferencián tizenkét előadás hangzott el. A híreink menüpontban - az előadók rövid összegzésében - megismerhetők az előadások tartalma, konklúziói. Az alábbiakban a hallgatóságból három egyetemista - egy-egy előadásról szóló - véleménye olvasható.




Kommentárok, vélemények


Molnár Ferenc eleinte lelkesedett a háború iránt, vélhetően győztesként képzelte el hazánkat a harcok végkimenetelét illetően. Mindez annak tudható be, hogy kezdetben külső szemlélőként látta az eseményeke. Azonban, amikor elkezdett haditudósítóként tevékenykedni a háborúban, s látta mennyi emberélet és szenvedés áron folynak a harcok,teljesen kiábrándult, s háborúellenes oldalra állt.
Harry Russel-Dorsan is Molnár Ferenchez hasonló módon úgy képzeli el a világháborút, hogy pozitívan, s eredményesen jön ki belőle hazája, Nagy-Britannia. Amint háborús helyszínekről tudósított, s szemlélte a halottakat, halálos sebesülteket, ráeszmélt, hogy ennyi emberi élet árán nem éri meg semmiféle háború
A Szomori Dezső alkotta Harry Russel-Dorsan kevés reális információval rendelkezett, ehhez képest valóságos helyszínekről és eseményekről írt, azonban Molnár Ferenc valós és megtörtént eseményeket említett meg.
Véleményem szerint az előadó láthatóan jól felkészült, hiszen érthetően fogalmazva, jól artikulálva beszélt, azonban az előadás tartalmát nagyobbrészt felolvasta, s túl gyorsan adott elő, amely indokolt volt az ismeretanyag nagysága miatt. Csak így lehetett egy 30 perces előadás keretein belül ennyi információt átadni a hallgatóságnak. Tetszett Vörös Boldizsár előadása.

Haraszti Bence


Az I. világháborúról tartott tudományos tanácskozáson, tartalmában, prezentációs módszertanában és az előadó személyiségének kommunikációs eszközként való használatában is kiváló, a pszichológiai hadviselés és a modern propaganda elsőként megjelenő eszközeiről szóló nagyszerű előadást hallottunk Dr. Mező Ferenctől.
A Debreceni Egyetem pszichológus docense - korabeli fotókat, eszközöket, plakátokat is bemutatva - szemléletesen ábrázolta a lélekre ható folyamatokat, a tömeghisztéria hatását, mindezzel a hallgatóságban és a Konferencia elnökségében igen nagy tetszést kiváltva.
A "lélektani hadviselet"emberi szükségletekre épül, de manipulál, hiszen célja a hamis biztonsági érzet adása- tudtuk meg az előadótól. A tudós tanár megállapításaival a legmesszebbmenőkig egyetértek , s hozzám hasonlóan gondolkodik sok diáktársam is.
E sziporkázó előadás után "rákerestem" Mező tanár úrra, majd számos könyve közül elolvastam a 2014-ben megjelent "Kreatív kapcsolatalakítási stratégiák" címűt. Ritka jó és igaz!Irígylem a diákjait

Koncz Máté Balázs, KGRE


Tisztelt Olvasók!

A konferencián elhangzott „magyarországi sajtó az első világháborúban” témával kapcsolatos véleményemet, amelyet Révész T. Mihály előadásában hallgattam, ismertetem röviden Önöknek. Az I. világháború idején a Monarchia gyenge propagandája, amely ekkortájt lélektanilag befolyásolhatta volna az embereket, nem felelt meg az európai színvonalnak.
A tömegsajtó megjelenésével 1890 és 1910 között többszőrösére nőtt az írott sajtó. A sajtó új hatalmi ágként jelent meg a hatalom-megosztásban. Napóleon Bonaparte szavaival élve:,,Négy ellenséges újság fölér százezer fölfegyverzett katonával” 1907-ben Magyarországon sajtóválság ütötte fel a fejét. Az Országházban 1914 Áprilisában megalkották a második sajtótörvényt. A kor írói eltérően nyilatkoztak a sajtószabadságról hazánkban. Egyesek szerint sajtószabadság uralkodik, míg mások szerint egyáltalán nincs erről szó. 1912-ben bevezetik az első sajtócenzúrát, azaz a törvény értelmében megtiltják a katonai intézkedések közlését.
Hazánkban még így is alulmarad a cenzúra szigorúsága a többi európai államéhoz képest, s-sajnos a dualista állam-szervezetünk miatt-nem egységes a cenzúrahálózatban tevékenykedők álláspontja. Hazánk cenzúrájának szigorúságát mi sem mutatja jobban, mint, hogy maga Gróf Tisza István miniszterelnök is támogatta a kritika megjelenését.
Személyesen hallva és látva ennek a témának az előadását, sokkal nagyobb élménynek lehettem az átélője, mint valószínűleg az olvasók, de engedjék meg, hogy én csak dicsérni tudjam ezt az előadást és a konferenciát: hatalmas lehetőségnek tartom, hogy a Nagy Háborút több műfaj oldaláról is megismerhettük. Remélem, sikerült valamit átadnom az előadáson elhangzottakból, a konferencia hangulatából, s még egyszer nagyon köszönöm, hogy ott lehettem, meghívtak és Önöknek pedig, hogy e kis írásomra figyeltek.

Komáromi Attila

CsatolmányMéret
DSC03829.JPG2.31 MB
e-mail: elnök: info@peme.hu, iroda: office@peme.hu
Valid XHTML 1.0 | Valid CSS 2.1
get!HOST webhosting