A Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület
Alapszabálya
I.
Általános rendelkezések
1./ Az Egyesület neve: Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület
Idegen nyelvű elnevezése: Society of Professors for the European Hungary
2./ Az Egyesület székhelye: 1039 Budapest Gyűrű u. 9
Az Egyesület levelezési címe: 1313 Budapest, Pf. 12.
3./ Az Egyesület jogi személy.
II.
Az Egyesület célja és feladatai
4./ Az Egyesület célja a Magyar Köztársaság nemzeti érdekeinek és értékeinek támogatása, és ezek érvényesítésének előmozdítása az integrálódó európai térség keretei között, a humánus európai szemlélet széleskörű elterjedésének elősegítése.
Az Egyesület a célja megvalósítása érdekében
a) interdiszciplináris szellemi műhely kereteiben kívánja befolyásolni a közvéleményt és közgondolkodást, integrálni kívánja azokat a nézeteket, amelyek Magyarország jövőjét tekintve pozitív tartalmat hordoznak, támogatja a Magyarországon folyó európai kutatások népszerűsítését a közvéleményben, elősegíti olyan tananyagok kidolgozását, amelyek az európai jövővel foglalkoznak;
b) társadalompolitikai kérdések megvitatása céljából rendezvényeket szervez,
c) fontos társadalmi problémákra konszenzuson alapuló megoldásokat dolgoz ki saját kezdeményezésre vagy megkeresés alapján,
d) közreműködik a célja szerinti kiadványok megjelentetésében.
5./ Az Egyesület cél szerinti közhasznú tevékenysége (az 1997. évi CLVI tv. 4. § (1) bek. a.) pont és a 26. § c.) pont alapján):
- (3) tudományos tevékenység, kutatás
- (4) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
- (11) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
- (13) a magyarországi etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység
- (19) euroatlanti integráció elősegítése,
mely tevékenységek eredményei nyilvánosak,nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásból.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
III.
Az Egyesület tagsága
Az egyesület tagjai lehetnek: természetes személyek és jogi személyek (intézmények, szakmai és civil szervezetek, gazdasági társaságok, stb.), valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.
A tagsági viszony lehet rendes tagság, pártoló tagság és tiszteletbeli tagság. Tiszteletbeli tag csak természetes személy lehet.
6./1 Az Egyesület rendes tagjai az alapítók, valamint tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, aki
a) elfogadja az Egyesület alapszabályát,
b) belépési szándékát a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja,
c) vállalja a tagdíj fizetését és
d) jelentkezését az Egyesület Elnöksége elfogadja
6/2 Az Egyesület rendes tagja lehet továbbá az a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a 6.1 a) – d) pontjában foglaltaknak elege tesz.
A rendes tag jogai:
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén, valamint egyéb rendezvényein,
b) közvetlenül választhatja az Egyesület szerveit;
c) választható az Egyesület szerveibe;
d) javaslatokat tehet az Egyesület szerveihez;
e) igénybe veheti az Egyesület által biztosított lehetőségeket.
A rendes tag kötelezettségei:
a) az Alapszabályban foglaltak betartása;
b) b) a tagdíj fizetése;
c) bármely tisztségre történt választása esetén annak legjobb képességei szerinti ellátása.
Tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, aki
a) munkásságával, szakmai, erkölcsi súlyával elősegíti az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,
b) elfogadja a tiszteleti tagságot,
c) az egyesület rendezvényein tanácskozási joggal vehet részt.
d) A tiszteletbeli tagságról az Elnökség – a hozzá beérkezett javaslat alapján - határoz.
Pártoló tag olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, amely
a) az egyesület célkitűzéseit (anyagi, szakmai, erkölcsi stb. eszközökkel) támogatja.
b) A pártoló tag vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője tanácskozási joggal vehet részt az egyesület rendezvényein.
c) Pártoló tagsági viszony létrejöttéről az Elnökség – a hozzá beérkezett kérelem alapján – határoz.
A jogi személy tagok (valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok) jogaikat és kötelezettségeiket képviselőik útján gyakorolják.
A tagsági viszony akkor keletkezik, amikor azt az Elnökség elfogadja. Az elfogadó határozatot írásban kell a taggal közölni.
7./ (1) Az egyesületi tagság megszűnik
rendes tagság esetén:
a) a tag halálával,
b) a tag írásban az Elnökséghez benyújtott kilépésével,
c) a tag törlésével, ha felszólítás ellenére sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének,
d) a tag kizárásával, ha az alapszabályt súlyosan megsérti.
e) az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén
A tiszteletbeli tagság megszűnik:
a) a tag halálával
b) a tiszteletbeli tag részéről írásban történő lemondással
c) a társaság jogutód nélküli megszűnésével.
A pártoló tagság megszűnik:
a) a tag halálával
b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet megszűnésével
c) a pártoló tag írásban történő lemondásával
d) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével
(2) Kizárható a tag, ha szándékos magatartásával az egyesület alapszabályával, az egyesület céljával és tevékenységével szembeszegül.
(3) A kizárás alá vont tagot - írásban, az ügy tárgyalását megelőzően legalább 8 nappal - értesíteni kell az eljárás megindításáról, az okok egyidejű megjelölésével, amelyek az eljárás kezdeményezéséhez vezettek. Az értesítésben tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy az ügyét tárgyaló elnökségi ülésen előterjesztheti védekezését és annak bizonyítékait.
8./ A törlésről és kizárásról az Elnökség dönt. Határozata ellen az érintett személy 15 napon belül a küldöttközgyűléshez fellebbezhet. A határozatot írásban kell közölni, és abban tájékoztatni kell a tagot a jogorvoslati lehetőségről. A fellebbezést a soron következő közgyűlés bírálja el.
IV.
Az Egyesület szervezete
9./ Az Egyesület legfőbb szerve a küldöttközgyűlés. A küldöttközgyűlés az elnökségből, a felügyelő bizottság elnökéből és tagjaiból, a pénztárosból, a két szóvivőből és a megválasztott küldöttekből áll, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A küldöttek az egyesület rendes tagjai közül kerülnek megválasztásra. A felsőoktatási intézmények székhelyein egyesületi csoportok működnek az egyesület szakmai és társadalmi feladatainak hatékonyabb megvalósítására. Azok a tagok, akiknek lakhelye vagy székhelye nem felsőoktatási intézmény székhelyén van, a földrajzilag hozzájuk legközelebb eső csoporthoz csatlakoznak. A küldöttek megválasztása e csoportok jogosítványa. Az 1 -5 fős létszámú csoport 1 fő küldöttet válasz, az 5 főt meghaladó létszámú csoport minden további megkezdett 5 fő után 1 – 1 fő küldöttet választ.
10./ (1) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közhasznúsági jelentés elfogadása, mely tartalmazza:
- a számviteli beszámolót
- a költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, ill. összegét,
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
c) az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztása, visszahívása,
d) az egyesület pénztárosának megválasztása és visszahívása,
e) az egyesület szóvivőjének megválasztása és visszahívása
f) az elnökség munkájáról szóló beszámoló elfogadása,
g) döntés valamely tag törlése vagy kizárása ellen benyújtott fellebbezésről
h) az Egyesület feloszlásának vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása, a meglévő vagyonról való döntés.
i) továbbá döntés mindazokbanaz ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A választott tisztségviselők visszahívására akkor kerülhet sor, ha az elnökség vagy az ellenőrző bizottság tevékenysége vagy tevékenységének hiánya az egyesület működőképességét veszélyezteti, vagy nem felelnek meg azoknak a szempontoknak, amelyek alapján megválasztásukra sor került.
11./ A küldöttközgyűlés lehet rendes vagy rendkívüli:
a) a rendes küldöttközgyűlést évente egy alkalommal kell összehívni
b) rendkívüli küldöttközgyűlés kell összehívni,
- ha a tagok legalább l/3-a azt írásban, az ok megjelölésével kéri,
- ha az elnökség indokoltnak tartja
- ha a bíróság elrendeli.
12./ A küldöttközgyűlés idejét, helyét és napirendi pontjait az elnökség a közgyűlést megelőzően 15 nappal előbb hirdeti meg és azt írásban meghívóban juttatja el az érintetteknek. A küldöttközgyűlés nyilvános.
13./ A küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50 %-a részt vesz. Ha a küldöttközgyűlés nem határozatképes, akkor 30 napon belül újból, azonos tárgysorozattal össze kell hívni. Az újabb küldöttközgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontokban, ha erről a küldötteket a meghívóban tájékoztatták.
14./ A küldöttközgyűlésen a tagok a határozatokat nyílt szavazással hozzák meg. A határozatok elfogadásához az érvényes szavazatok egyszerű többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Az éves beszámolót az általános határozathozatal szabályai szerint kell elfogadni. Személyi kérdésekben a küldöttközgyűlés elhatározhatja a titkos szavazást.
15./ Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviselő szerve. A két küldöttközgyűlés között intézi és szervezi az Egyesület tevékenységét. Az Elnökséget a küldöttközgyűlés három évre választja. A tizenegy tagú elnökség elnökből, két alelnökből, a főtitkárból és a tagokból áll.
Az elnököt a küldöttközgyűlés választja meg. A két alelnököt és a főtitkárt az Elnökség választja meg tagjai közül.
Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze, az ülés előtt legalább nyolc nappal, a napirend közlésével. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a felejelen van. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az Elnökség ülésein az egyesület pénztárosa és szóvivője valamint a felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt. Az elnökség ülései nyilvánosak.
16./ Az Elnökség feladatai:
a. előkészíti a küldöttközgyűléseket
aa) a tárgyévet követő május 31-ig tevékenységéről, gazdálkodásáról írásban beszámol a Küldöttközgyűlésnek, a beszámolót és a közhasznúsági jelentéts előterjeszti
b. dönt tagfelvételi ügyekben
c. tagjai közül megválasztja az ügyvezető alelnököt és a tudományos alelnököt
d. megállapítja az éves költségvetést;
e. a jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik, szervezi az egyesületi munkát;
f. meghatározza a következő időszak teendőit, feladatait;
g. meghatározza a tagsági díjat;
h. megállapítja az Egyesület által szervezett rendezvények, illetve nyújtott szolgáltatások egyesületen kívüliek által történő igénybevételének feltételeit;
i. gondoskodik a tagok nyilvántartásáról.
A Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b. pont), élettársa a határozat alapján kötelezettsége vagy felelőssége alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatás.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője – elnökségének és felügyelő szervének tagja - az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
17./ Az Egyesület elnöke
a) összehívja az Elnökség üléseit és vezeti azokat;
b) a szavazást követően ismerteti az Elnökség határozatait;
c) képviseli az Egyesületet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok előtt.
d) az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az egyesület ügyvezető elnökével, vagy főtitkárával együttesen jogosult.
e) akadályoztatása esetén az ügyvezető alelnök helyettesíti.
18./ Az Egyesület alelnökei
a) segítik az elnököt a munkájában;
b) az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén ellátják – az elnök rendelkezésének megfelelően – az elnök hatáskörébe tartozó feladatokat.
19. / Az Egyesület ügyvezető alelnöke
a) ellátja az egyesület napi operatív teendőit
b) kapcsolatot tart az állami, társadalmi szervekkel
c) figyelemmel kíséri, kezdeményezi az egyesület együttműködési lehetőségeit
d) koordinálja az egyesület képviseletét
e) létrehozza és működteti az egyesület információs rendszerét
f) az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az egyesület elnökével vagy főtitkárával együttesen jogosult
g) az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén képviseli az Egyesületet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok előtt.
19.2/ Az egyesület tudományos alelnöke szervezi és koordinálja az egyesület szakmai feladatainak megvalósulását.
20./ Az Egyesület főtitkára gondoskodik
a) az Elnökség elé kerülő javaslatok előkészítéséről, a döntések végrehajtásának megszervezéséről;
b) az Egyesület működésével összefüggő szervezési, nyilvántartási feladatok ellátásáról.
c) az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az egyesület elnökével vagy ügyvezető elnökével együttesen jogosult
d) az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén képviseli az Egyesületet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok előtt.
Az Egyesület pénztárosa gondoskodik az egyesület gazdálkodásával, pénzügyeivel kapcsolatos feladatok ellátásáról. Évente egyalkalommal beszámol a küldöttközgyűlésnek az egyesület gazdálkodásáról. A pénztáros nem tagja az Elnökségnek, az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Tevékenységét az elnökség megbízása alapján látja el. A pénztáros küldöttközgyűlés általi visszahívására akkor kerülhet sor, ha feladatait tartósan (min. 3 hónap) nem látja el, vagy tevékenységét nem a vonatkozó jogszabályok szerint végzi. Felelősségére a mindenkor hatályban lévő számviteli szabályok vonatkoznak.
Az Egyesület szóvivője gondoskodik az egyesület rendezvényeiről szóló híradások, az egyesület publikus határozatai, állásfoglalásai sajtóbeli megjelentetéséről, az egyesület tevékenységének, célkitűzéseinek a sajtó nyilvánossága előtti képviseletéről. A szóvivő nem tagja az Elnökségnek, az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Tevékenységét az elnökség megbízása alapján látja el. Évente egy alkalommal beszámol a közgyűlésnek tevékenységéről. A szóvivő visszahívására akkor kerülhet sor, ha tevékenységét tartósan (min. 3 hónap) nem látja el, vagy tevékenysége ellentétes az egyesület célkitűzéseivel.
21./ Az Egyesületnél 3 fős Felügyelő Bizottság működik, amelynek tagjait a küldöttközgyűlés választja öt évre. A Felügyelő Bizottság az 1997. évi CLVI. tv. 11. §-ában foglalt szabályok szerint ellenőrzi az Egyesület alapszabályszerű működését, gazdálkodását, pénz- és vagyonkezelését, amelyről jelentést készít a küldöttközgyűlés részére. A Felügyelő Bizottság a tagjai közül elnököt választ. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Felügyelő Bizottság ülését évente egy alkalommal tartja, amelyet a Felügyelő Bizottság elnöke írásban hív össze, az ülést megelőzően 8 nappal, a napirend egyidejű közlésével.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
o a vezető szerv elnöke vagy tagja,
o a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
o a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjainak a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve
o az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója.
22./ Határozatok és nyilvánosság
- A küldöttközgyűlési és elnökségi döntéseket a főtitkár nyilvántartja a határozatok tárában.Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, elnökségi döntéseknél a személyét.
- A Küldöttközgyűlés és az Elnökség döntéseit az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra, és azokat az érintettekkel írásban, igazolható módon közölni kell. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, az Egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban.
- Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról valamint beszámolói közléseiről az Egyesület székhelyén és internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
- Az Egyesület szolgáltatásaiból bárki részesülhet.
- A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, arról – saját költségére – másolatot készíthet.
- A közhasznúsági jelentést az Egyesület legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig saját honlapján nyilvánosságra hozza.
V.
Az Egyesület gazdálkodása
23./ Az Egyesület a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelő rend szerint, éves pénzügyi terv alapján működik.
- a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a cél szerinti tevékenységre fordítja,
- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
24./ Az Egyesület rendes bevétele a tagdíjakból származó összeg. A tagdíjakat a tárgyévre vonatkozóan a tárgyév január 31-ig be kell fizetni. Évközi belépés esetén az új tagnak az adott évre a tagdíj időarányos részét kell a belépést követő 30 napon belül befizetni.
A tagdíjbevételeken kívül a bevételeket bővíthetik a támogatások, valamint a különböző pályázatokon elnyert összegek.
VI.
Egyéb rendelkezések
25./ Az Egyesület működése során keletkezett iratokat 5 évig meg kell őrizni.
26./ A küldöttközgyűlés, az elnökség és az ellenőrző bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatókésellenzők számaránya (az elnökségi ülések esetén személye) megállapítható.
27./ A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Jelen alapszabályt az Egyesület 2010. május 18-án tartott közgyűlésén elfogadták.
Budapest, 2010. május 18.
Dr. Demetrovics János akadémikus
elnök